Néprajzi Tanszék - Debreceni Egyetem néprajz szakos mesterképzés – MA

A néprajz mesterképzés célja a néprajztudomány, az európai etnológia, a folklorisztika és a kulturális antropológia elmélyült megismerése. Célunk továbbá a saját és mások kultúráját elemezni és értelmezni tudó, az idegen kultúrákkal szemben toleráns szakemberek képzése, akik jártasak a kultúrakutatásban, képesek a kultúra működési törvényszerűségeit a múltban és a jelenben megérteni, értelmezni. Célkitűzésünk, hogy a mesterképzést elvégző szakemberek képesek legyenek a szaktudomány önálló művelésére, szakmai-módszertani továbbfejlesztésére, reflexív társadalomtudományi kutatómunkára. Továbbá, legyenek birtokában a néprajztudomány és kulturális antropológia hazai és nemzetközi kortárs irányzataihoz kapcsolódó elméleti-módszertani elveknek, gyakorlatoknak és megfelelően tudják azokat alkalmazni. A néprajz és a kulturális antropológia valamely szűkebb, speciális területének mélyebb megismerése, megismertetése a cél, ami egyben a doktori képzésben való részvétel megalapozását is jelenti. Az elméleti és gyakorlati képzés egyaránt hangsúlyos: a képzés szerves részét alkotják – az előadásokon és szemináriumi munkán túl – a téma-specifikus néprajzi terep- és muzeológiai gyakorlatok, az adatkezelés, -feldolgozás, archiválás módszereinek elsajátítása.

A néprajz mesterképzési szakon végzettek ismerik

• a tudományos kutatás és a néprajzi ismeretek oktatása,
• a muzeológia és a kulturális örökség megőrzése és védelme a néprajz területén,
• a szövegfilológia,
• a közművelődési tevékenységek,
• az etnikai/nemzetiségi/kisebbségi kérdések történeti és jelen vonatkozásainak ismerete Európában és a nagyvilágban,
• kulturgeográfiai ismeretek (beleértve a táji, ökológiai, gazdálkodási tényezők néprajzi ismeretét),
• a művelődéspolitikához szükséges népismeret (hazai és nemzetközi vonatkozásban) és a hazai nemzetiségek hagyományos kultúrájának ismerete (a múltban és a jelenben)
• vallástudomány, néphit, népi vallásosság, vallási néprajz (ezek az ismeretek a gyakorlati pasztorizációban is felhasználhatók),
• szaktudományi háttér az irodalommal, az idegen nyelvekkel, történelemmel, művelődéstörténettel, népzenével, néptánccal, népművészettel foglalkozók számára,
• az összehasonlító kutatásokhoz (pl. finnugrisztika, orientalisztika, ókortudomány, összehasonlító irodalomtudomány és nyelvészet, összehasonlító vallástudomány stb.) megbízható szakismereteket,

A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak és elsajátították

• átfogó ismereteket a folklorisztika, a néprajz és a kulturális antropológia területén,
• készséget és jártasságot szereztek a történeti források kezelésében és a kortárs filológia módszerek alkalmazásában, valamint az interdiszciplináris és az empirikus kutatások elméletében és módszertanában,
• a szakiránynak megfelelő terület elmélyült ismeretét,
• a tájékozódási készséget az összehasonlító kutatások különböző területein,
• a népi és nemzeti kultúra összefüggéseinek ismeretét,
• az európai és az Európán kívüli népek kultúrájának beható ismeretét és a képességet azok elemzésére,
• a társtudományok és a szaktudomány (folklorisztika, néprajz, kulturális antropológia) tudománytörténetét és problématörténetét Magyarországon, Európában és Európán kívül,
• készséget és jártasságot szereztek a tudományos kutatás általános módszertanában és a folklorisztikai/néprajzi/kulturális antropológiai szakmódszertanban. A tudományszak művelésének jelenlegi főbb irányaiban, a kutatási témák körülhatárolásában,
• az összefüggéseket a társtudományokkal, a szaktudomány gyakorlati hasznosíthatóságát és a megszerzett képességek továbbfejleszthetőségét,
• jártasságot szereztek a folklorisztikai/néprajzi/kulturális antropológiai terepmunkában és a múzeumok, archívumok anyagának felhasználásában, valamint a kép- és hangfelvétel, digitalizálás, számítógépes kutatás, adatbázis-építés területén.

Az elsajátított ismeretek alapján a diploma megszerzése alapot ad

• önálló tudományos kutatás végzésére (a képzés megalapozza a doktori tanulmányokat),
• oktatásra,
• a kortárs művelődési és művelődéspolitikai tevékenységhez (szervezés, irányítás, programok, projektek és tervek kialakítása),
• a kulturális örökséggel kapcsolatos munkakörök betöltéséhez (múzeumok, művelődési intézmények, civil szervezetek, regionális fejlesztési tervek gazdasági, ökológiai, művelődési irányainak kidolgozására, háttéranyagok készítése),
• általános művelődéssel kapcsolatos tevékenységre,
• tudományos ismeretterjesztésre, tájékoztatásra (sajtó, könyvkiadás, média).

A mesterszakon szerezhető végzettségi szint: 

mesterfokozat (magiszter, master; rövidítve: MA)

A mesterszakon szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: 

okleveles néprajz mesterszakos bölcsész 

Választható szakirányok: Folklorisztika, Anyagi kultúra és Kulturális örökség szakértő

Nappali tagozat, 4 féléves képzési idő.

Erre a képzésre nappali és levelezős diákok jelentkezhetnek.